A holland királyi ház hozzájárult a rabszolga-kereskedelem fennmaradásához
A Leideni Egyetem hároméves történeti vizsgálata szerint a holland Oránia–Nassaui-ház évszázadokon át teljes elkötelezettséggel támogatta a gyarmatosítást, és felelőssége van a holland rabszolga-kereskedelem, valamint a rabszolgaság fennmaradásában. A kutatók ugyanakkor arra jutottak, hogy az uralkodóház csak ritkán alakította közvetlenül a gyarmati politikát, a legtöbb uralkodó pedig nem emelt kifogást a rabszolgaság ellen.
A vizsgálat szerint a királyi család jelentős anyagi hasznot húzott a gyarmati rendszerből, elsősorban a mai Indonézia területén működő holland-kelet-indiai kereskedelemből. A 19. században ez mai értéken mintegy 650 millió dollárnak felelt meg. A kutatók szerint ugyanakkor a család közvetlenül a rabszolga-kereskedelemből „szinte semmit” sem keresett.
Willem-Alexander király a tanulmány bemutatásakor fájdalmasnak és szembesítőnek nevezte a következtetéseket, és elismerte, hogy ősei nem tanúsítottak ellensúlyt a gyarmatosítással szemben. A király 2023-ban már bocsánatot kért elődei tétlenségéért. A kutatás új lendületet adhat a jóvátételről szóló holland vitának: a kormány 2022-ben elismerte az állam felelősségét a transzatlanti rabszolgaságért, de kártérítés helyett egy 200 millió eurós társadalmi alapot hozott létre. A NiNsee szerint a feltárásnak az oktatásban és a jóvátételi igazságosságról szóló párbeszédben is folytatódnia kell.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔