Hatodik századi kolostor leletei rajzolják át Lismore keresztény múltját

A skóciai Lismore szigetén közösségi finanszírozással indult ásatás alapjaiban változtatja meg a helyi kereszténység korai történetéről alkotott képet. A mindössze 190 lakosú, Oban közelében fekvő szigetet korábban is kapcsolatba hozták egy hatodik századi kolostori településsel, ám ebből az időszakból alig maradt látható emlék: mindössze néhány korai, faragott kereszt töredéke volt ismert.

A helyi történelmi társaság támogatásokból, adományokból, hagyatékokból és közösségi gyűjtésből teremtette elő az ásatáshoz szükséges, alacsony ötszámjegyű összeget. Dr. Clare Ellis régész vezetésével helyiek és önkéntesek dolgoztak egy későbbi középkori katedrális helyén. Kiterjedt temetkezési területeket, díszített kőfaragványokat és korai épületeket tártak fel, vagyis egy jelentős hatodik századi kolostor maradványait azonosították. A lelőhely a kutatók szerint a jóval ismertebb Ionához hasonló rangú lehetett.

A leletek a kolostor későbbi szerepére is fényt vetnek. Nagyszámú tégely került elő, amelyeket arany, réz és ezüst olvasztására használtak; a hetedik században ékszereket készíthettek a szigeten. Ez arra utal, hogy Lismore nem jelentéktelen, elszigetelt egyházi központ volt, hanem nemzetközi jelentőségű, magas rangú helyszín. A felfedezések Szent Moluag örökségét is újraértékelik, akinek szerepét a kereszténység skóciai terjesztésében korábban háttérbe szorította a jóval ismertebb Szent Columba és Iona.