Háromezer éves kincsre bukkantak régészek a mezőkeresztesi csatatéren
Egészen másra számítottak a régészek, amikor a mezőkeresztesi csatatér környékén fémkeresővel kutattak. Az 1596-os ütközet nyomait, fegyvereket kerestek, ám egy több mint háromezer éves bronzkori kincsre bukkantak. A leletegyüttes egy nagyméretű bronzcsészéből és két, csavart díszítésű karspirálból áll.
A fémkereső jelzésére Vágó Zoltán régészeti önkéntes figyelt fel. A kutatást a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének szakemberei, partnereik és a közösségi régészeti csapat önkéntesei végezték a Mezőkeresztesi csatatérkutatás projekt keretében. A tárgyakat a formájuk és díszítésük alapján a késő bronzkorra, a Krisztus előtti 13–11. századra keltezik. Ez azt jelenti, hogy nagyjából 3100–3200 évvel ezelőtt kerülhettek a földbe, mintegy két és fél évezreddel a csata előtt.
A leletegyüttest eredeti helyzetében, úgynevezett in situ állapotban emelték ki, hogy a teljes kibontást és dokumentálást laboratóriumi körülmények között végezhessék el. A múzeum tájékoztatása szerint a borsodi régióban ez az első alkalom, hogy hasonló leletegyüttest mikrofeltárás keretében vizsgálhatnak. A bronzcsésze belső felületén szabad szemmel nem látható szerves maradványok is megőrződhettek, amelyekből következtetni lehet arra, mit tárolhattak vagy fogyaszthattak az edényből.
A több mint tíz éve zajló projekt az 1596. október 22–26. közötti csata emlékeit kutatja, a levéltári források alapján kijelölt, több mint száz négyzetkilométeres területen. A csata a tizenötéves háború egyik legnagyobb ütközete volt: III. Mehmed oszmán szultán serege csapott össze a Habsburg Miksa főherceg vezette keresztény hadakkal, amelyekhez erdélyi csapatok is csatlakoztak. A döntő ütközetre október 26-án került sor.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔