ADHD és autizmus miatti Pip-igények leggyorsabban az elölkelőbb angol térségekben nőnek

Angliában a pandémia óta a fiatalok ADHD-ra és autizmusra vonatkozó Pip-igényeinek aránya a legelőkelőbb térségekben nőtt a leggyorsabban – áll a Nuffield Trust kutatásában. A személyes függetlenségi juttatás (Pip) e betegségekre vonatkozó igénylései arányosan továbbra is jellemzően magasabbak a szegényebb, alacsonyabb iskolázottságú, instabil foglalkoztatású területeken, a leggyorsabb növekedés azonban a jómódú helyeken, például Wokinghamben, Warwickban, Hampshire és Surrey egyes részein látszik. A kutatók szerint ez a gyorsabb diagnózishoz jutást tükrözi: a vagyonosabb családok kikerülik az NHS-várólistákat, és magánúton fizetnek klinikai vizsgálatért. A relatív szakadék szűkül; a surreyi Runnymede növekedése megelőzi Blackpoolét és Stoke-on-Trentét.

Kiemelkedő Surrey Heath: 2019 óta 630 százalékos emelkedés, míg a viszonylag hátrányos Mansfieldben 30, Great Yarmouthban 50 százalék. A Pip-arány a fehér lakosság körében magasabb, mint más etnikai csoportoknál; az etnikailag sokszínű londoni Newhamben és Brentben, valamint Leicesterben a vártnál alacsonyabb. A tendencia a kutatók szerint csak az ADHD-ra és az autizmusra jellemző; tanulási zavar, depresszió, szorongás vagy testi betegségek esetén nincs hasonló mintázat. A háziorvosi adatok is a jómódúbb területeken mutatnak több új ADHD-diagnózist.

Sally Gainsbury, a Nuffield Trust vezető szakpolitikai elemzője szerint ez a magán- és NHS-diagnosztikához való hozzáférés egyenlőtlenségét, valamint azt mutatja, hogy a kiváltságosabbak jobban eligazodnak a nehéz Pip-eljárásban; a klinikai diagnózis növeli a sikeres igénylés esélyét. A Pip nem jövedelemfüggő, nem kötődik a munkaviszonyhoz, a fogyatékosság pluszköltségeit (energia, közlekedés, élelmiszer) segíti. Idén áprilisban mintegy 205 ezer 16–24 éves kapott ADHD-hoz vagy autizmushoz kötött Pipet – 2019 óta több mint háromszoros növekedés –, a 2025–26-os költség 1,36 milliárd font, az átlagos juttatás évi 8800 font. A munkaképes korú fogyatékossági kiadások 2019-es 14 milliárd fontról 2030-ra 34 milliárdra nőhetnek. A kormány által megrendelt, Peter Fonagy (University College London) vezette áttekintés várhatóan „szükségletalapú” rendszert javasol, amely a legsúlyosabban érintettekre – öngyilkossági kockázat, munkaképtelenség – összpontosítana; az idei időközi jelentés szerint a rendszer ma formális diagnózishoz köti a támogatást.