Rekordszintű üvegházgáz-koncentráció fenyegeti Új-Zéland gleccsereit
Új-Zéland éghajlati terhei gyorsan erősödnek – állapítja meg az Our Atmosphere and Climate 2026 című kormányzati jelentés. Az ország éves átlaghőmérséklete 1909 óta 1,36 Celsius-fokkal emelkedett, és a tíz legmelegebb évből hét az elmúlt évtizedben volt. A légkör szén-dioxid-szintje az 1972-es mérések kezdete óta 30 százalékkal nőtt, a metán koncentrációja pedig 2025-ben rekordot ért el.
A felmelegedés különösen látványos következménye a gleccserek zsugorodása. Új-Zéland mintegy 3000 gleccserének össztérfogata 1997 és 2023 között 56 köbkilométerről 30 köbkilométerre csökkent. A modellek szerint 2100-ig még az alacsony kibocsátással számoló forgatókönyv esetén is 14–86 százalékos térfogatvesztés valószínű, magas kibocsátás mellett pedig 69–100 százalékos csökkenés várható.
A jelentés szerint a hőhullámok az ország egész területén nagy valószínűséggel gyakoribbá, hosszabbá és intenzívebbé válnak, 2050-ig pedig nőhet a 25 Celsius-fok fölötti napok száma. Ez fokozza a hőséggel összefüggő testi és lelki egészségügyi kockázatokat. A tengeri hőhullámok szintén erősödnek: 2025-ben az új-zélandi óceánok 34 százalékkal gyorsabban melegedtek a globális átlagnál, ami tengeri szivacsok kifehéredésével, déli óriásmoszatok pusztulásával, tömeges halpartra vetődésekkel és pingvinpusztulással járt együtt.
A változó éghajlat gyakoribb súlyos viharokat és ciklonokat, aszályokat, tengerszint-emelkedést, valamint infrastruktúrát és lakóhelyeket veszélyeztető károkat hozhat. A jelentés szerint a Māori közösségek hozzáférése is szűkülhet kulturálisan fontos helyszíneikhez.