Tíz évvel a Larry Nassar-botrány után is lassú a változás a tornasportban
Tíz évvel azután, hogy az Indianapolis Star feltárta Larry Nassar, az USA Gymnastics egykori csapatorvosának szexuális bántalmazási ügyeit, a tornasportban továbbra is lassú a változás. Nassar a Michigan State Universityn is dolgozott; több száz nő tett vallomást ellene, és 2018-ban elítélték. A botrány nemcsak az Egyesült Államokban indított vizsgálatokat, hanem világszerte ráirányította a figyelmet arra, hogy a sportág rendszerei miként engedhették meg a fiatal sportolók szexuális, fizikai és érzelmi bántalmazását.
Nassar ítélete során 169 áldozat szólalt fel hét napon át Rosemarie Aquilina bíró tárgyalótermében. A bíróság végül legfeljebb 175 év szabadságvesztést szabott ki rá, más szövetségi és állami ítéletekkel együtt pedig akár életfogytiglani büntetéssel néz szembe. A nyilvános vallomásokhoz olyan olimpiai érmes tornászok is csatlakoztak, mint Aly Raisman, Jordyn Wieber, Jamie Dantzscher és Simone Biles.
A 2020-ban bemutatott Athlete A című dokumentumfilm azt mutatta be, hogyan tartotta fenn a félelem, az engedelmesség és a hallgatás kultúrája a visszaélések lehetőségét. A túlélők és a sportág biztonságáért dolgozó aktivisták szerint azonban a reformok ma sem haladnak elég gyorsan. Kim Shore kanadai safe sport szakértő úgy látja, hogy a Nassar-ügy megmutatta: sok sportoló nem „rossz gyerek” volt, hanem egy szélesebb körű, rendszerszintű bántalmazás elszenvedője. A tornászok továbbra is azt várják, hogy a szervezetek a védelemben és az elszámoltathatóságban is valódi változást érjenek el.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔