Trump elutasította Irán békés ajánlatát, szakértők szerint a szankciókra épít

Donald Trump szombaton elutasította Irán javaslatát a háború befejezésére és a Hormuzi-szoros újranyitására. Azt mondta a riportereknek: elutasítja az ajánlatot, Teherán azért akar megállapodást, mert nagyon rosszul áll; ő is kötne üzletet, de ez a csomag nem elfogadható. Abbas Araghchi iráni külügyminiszter vasárnap közölte, látták Trump első reakcióját, a közvetítőkön keresztül hivatalos válasz még nem jött. Katar az ENSZ-közgyűlés New York-i ülése mellett közvetített.

Irán hétnapos csomagja a tengeri blokád feloldását, az olajszankciók enyhítését, mintegy 12 milliárd dollár befagyasztott vagyon felszabadítását és szélesebb tűzszünetet kért Libanonban és Jemenben; cserébe újranyitnák a szorost, és tárgyalnának a végleges egyezségről. A javaslat a júniusi egyetértési megállapodáshoz hasonlít; az MoU a múlt hónapban összeomlott, a harcok kiéleződtek, a szoros lényegében iráni blokád alatt maradt.

Andreas Krieg, a King’s College London docense szerint Trump gyengeségnek olvassa a lépést, és abban bízik, hogy a blokád és a gazdasági elszigetelés még javítja az amerikai alkupozíciót. A múlt héten légiközlekedési szankciók zavarták a járatokat, hetekkel azután, hogy Scott Bessent pénzügyminiszter világszerte célba vette Irán pénzügyi érdekeltségeit. Richard Weitz, a NATO Védelmi Főiskola munkatársa szerint a Fehér Ház várhat jobb feltételekre, aggasztja Irán sorrendje, és a nyomás – mint 2015-ben – további engedményeket hozhat. A Republikánus Párt novemberi időközi kockázata mellett egy késő augusztusi Reuters/Ipsos-felmérésben 63 százalék ellenezte, 31 százalék támogatta az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborúját. Krieg szerint az idő kétélű: Trump nem akar úgy feloldani blokádot és szankciókat, mintha csak egy Irán által lezárt víziutat nyerne vissza.