A rohingyák ügyében hozott népirtási ítélet a gázai perre is hatással lehet
A Nemzetközi Bíróság hét évnyi vizsgálat és jogi eljárás után kimondta, hogy Myanmar népirtást követett el a rohingya kisebbség ellen. A hágai székhelyű ENSZ-bíróság 1945-ös megalakulása óta először hozott ilyen ítéletet. A döntés a mintegy 1,2 millió, Banglades zsúfolt menekülttáboraiban élő rohingya számára nemzetközi elismerést jelent az üldöztetés, a kínzás és a gyilkosságok után; Myanmarban további több mint 500 ezer rohingya maradt kiszolgáltatott helyzetben.
Az ítélet jogi jelentősége túlmutat Myanmar ügyén. A bíróság olyan precedenst teremtett, amely szerint egy állam népirtási szándéka nemcsak kifejezett, írásos parancsokkal bizonyítható. Szakértők szerint ez hatással lehet a Dél-Afrika által Izrael ellen indított, a gázai háborúval kapcsolatos népirtási perre is, bár a rohingya-ügy ítélete önmagában nem dönti el azt. Dél-Afrika 2023. december 29-én fordult a bírósághoz.
Az ICJ 2024 januárjában úgy ítélte meg, hogy Izrael gázai cselekményei esetleg népirtásnak minősülhetnek, és ideiglenes intézkedéseket rendelt el a civilek védelmére. Márciusban az élelmiszer beengedését, májusban pedig a rafahi szárazföldi hadművelet leállítását kérte. A Human Rights Watch és az Amnesty International szerint Izrael egyik végzésnek sem tett eleget. A gázai ügyben a végleges ítélet még évekre lehet, Dél-Afrika következő beadványa 2027 novemberében esedékes.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔