A szovjet örökséggel küzdenek a kazahsztáni etnikai németek
Kazahsztánban mintegy 85 évvel a szovjet diktatúra intézkedései után is érezhető a múlt öröksége. Miután a náci Németország 1941-ben megtámadta a Szovjetuniót, Sztálin parancsára több mint egymillió németet deportáltak, akiket alaptalanul kémkedéssel és kollaborációval vádoltak. Közülük mintegy 400 ezer etnikai németet hurcoltak Kazahsztánba; a száműzetés, az éhezés és a kényszermunka miatt legalább 200 ezren haltak meg.
A közép-ázsiai országban ma élő mintegy 223 ezer német egyike a 22 éves Yunna Kinereish, akinek családját az ukrajnai Kleinwärterből űzték el. A fiatal n
<truncated 106 bytes>
ben dokumentumfilmet készített az egykori Gulag-hálózat hírhedt női büntetőtáboráról, az ALZSIR-ról, amelynek emlékeit a német kormány által támogatott asztanai Barátság Háza is gondozza.
A nyáron 40 fokos hőséggel, télen mínusz 40 fokos hideggel sújtott akmolinszki táborban 18 ezer nőt tartottak fogva elítélt férjük miatt, köztük 167 német nemzetiségűt. A film Gertrud Platais sorsát is felidézi, akit 1938-as letartóztatása után 1946-ig kényszermunkára, majd száműzetésre ítéltek. Az elhurcoltak szenvedéseit az Asztana határában álló múzeum és emlékhely tárja a látogatók elé.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔