Mezőgazdasági hozamnövelésre használták a rómaiak a brithoni árkokat
Brit kutatók magyarázatot találhattak a római kori Britanniában feltárt, ismeretlen rendeltetésű párhuzamos árkok rejtélyére. A Cotswold Archaeology régészei még 2022-ben, a Cambridgeshire-beli Littleport mellett figyeltek fel az árokrendszerre egy négyhektáros, nehezen szántható agyagterületen. Bár korábban zöldségágyásoknak vagy szőlőnek vélték ezeket, Richard Mortimer régész szerint a szőlő a napos lejtőket igényli, nem az alacsony, vizenyős síkföldeket.
Mortimer egy 19. századi mezőgazdasági szöveg alapján úgy véli, a nyolc centiméter mély és csaknem egy méter széles árkokat márgázásos talajjavításra ásták. A mélyből kitermelt meszes-agyagos üledéket elterítették a felszínen, javítva a talaj minőségét. A szakember szerint a feljavított földeken búzát termeszthettek a tartomány költségeinek fedezésére, bár búzapollent még nem találtak a helyszínen. A kiásás után szinte azonnal visszatemetett árkok kialakítása mind a helyi lakosok, mind a rómaiak előtt ismert technika lehetett.
Hasonló árokhálózatot 35 éve találtak először Wollaston mellett, mára pedig 38 ilyen lelőhelyet regisztráltak négy megyében (Cambridgeshire, Suffolk, Northamptonshire és Bedfordshire). A szakfolyóiratban publikált tanulmány szerint a nehéz fizikai munkát katonák, munkások vagy rabszolgák végezhették, különösen a Boudicca-féle felkelés leverését követően.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔