Agyuk immunsejtjeinek eltávolítása napi két órával növelte az alzheimeres egerek alvását
Az Alzheimer-kórhoz hasonló agyi elváltozásokat mutató egereknél több mint napi két órával sikerült növelni az alvás időtartamát a University of Kentucky kutatóinak kísérletében. Az állatok nemcsak tovább aludtak, hanem több időt töltöttek a mély, regeneráló alvási szakaszokban is. A változást úgy érték el, hogy ideiglenesen eltávolították az agy immunsejtjeinek, a mikroglia-sejteknek a többségét. Az amiloidplakkok közben megmaradtak, ami arra utal, hogy az alvászavar kialakulásában nem feltétlenül maguk a plakkok, hanem az általuk kiváltott immunreakció játszik döntő szerepet.
A mikroglia normális körülmények között eltávolítja a sejttörmeléket, reagál a sérülésekre és segít fenntartani az idegsejtek számára megfelelő környezetet. Alzheimer-kórban azonban az amiloidplakkok túlzott védekező választ válthatnak ki belőlük. Az ennek nyomán felszabaduló gyulladásos jelzések megzavarhatják az agy működését, és ébren tarthatják az állatokat. A kutatók szerint így nem kizárólag a károsodott idegsejtek vagy a plakkok közvetlen hatása okozza az alvásvesztést.
A vizsgálatban génmódosított, plakkok kialakítására hajlamos egereket hasonlítottak össze normál, úgynevezett vad típusú állatokkal. Két életkorban, hat- és 18 hónaposan vizsgálták őket, hogy elkülönítsék az Alzheimer-szerű elváltozások és a természetes öregedés hatásait. Az alvást EEG- és EMG-mérésekkel követték: ezek az agyi, illetve izomtevékenység alapján az ébrenlétet és az alvási szakaszokat is azonosították. Az eredmények egy lehetséges, a gyulladás mérséklésére épülő kezelési irányt vetnek fel, de egyelőre egérkísérletről van szó.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔