Az euró bevezetéséhez véget kell vetni a kétszámjegyű béremelések korszakának
A hazai gazdaságban megszokottá vált a minimálbér tíz százalék körüli emelése, a hároméves bérmegállapodás pedig 2027-re 14 százalékos növekedést irányoz elő. Ha azonban Magyarország be kívánja vezetni a közös valutát, szakítania kell a termelékenységet meghaladó reálbér-emelésekkel, és a csatlakozás előtti években egyszámjegyű bérdinamikára kell átállnia. A folyamat hátterében az Irving Fisher által leírt pénzillúzió áll: a munkavállalók hajlamosak a fizetés számszerű emelkedését pozitívumként megélni, figyelmen kívül hagyva, hogy az infláció felemészti a valós vásárlóerőt.
Az Orbán-kormányok különösen a választások közeledtével építettek a pénzillúzióra és a termelékenység feletti bérnyomásra, ami súlyos versenyképességi károkat okozott. Az egységnyi munkaköltség 2019 és 2024 között mintegy 60 százalékkal ugrott meg Magyarországon és Romániában, miközben az eurózónában csupán 20 százalék körüli volt a növekedés. A magyar exportpozíciók romlását sokáig a forint leértékelődése tompította, ám ez nem hozott felzárkózást: tavaly Magyarországon volt a legalacsonyabb a vásárlóerőben mért medián jövedelem az Európai Unióban. Az euróbevezetéshez elengedhetetlen nominális stabilitás elérése ezért a munkaadók, a szakszervezetek és az állam részéről is szigorú önmérsékletet kíván a jövőbeli bérmegállapodások során.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔