Ukrajnai szakértők: ne építsék újra a gátat, az UNESCO védelmezze a feltárt területet
A zaporizzsjai Khortytsia – 12,5 kilométer hosszú, 2,5 kilométer széles sziklás sziget a Dnyeperen, közvetlenül Zaporizzsja alatt – körüli vizekben ukrán víz alatti régészek bronzkori, szkíta és bizánci leleteket, valamint évszázados hajókat tárnak fel. A sziget természeti és történelmi rezervátum, a zaporizzsjai kozákok első erőssége; az emberi jelenlét a mezolitikumig nyúlik vissza. A szeptemberi expedíció a harci zónától mintegy 45 kilométerre zajlott, Shahed-drónok zaja mellett.
Olena Dzneladze, az ukrán Nemzeti Régészeti Intézet vezető kutatója bronzkori, mintázásra alakított szarvasagancsot, szkíta kerámiát, bizánci amforatöredéket és 18. századi horgonyt mutatott. A leglátványosabb egy egész, egyetlen fatörzsből kivájt csónak, amelyet évezredes víz alatti fekvés őrzött meg. A csapatot vezető Valerij Nefedov 1999-ben kora 18. századi hadihajót emelt ki, amely a sziget Hajózási Múzeumában van.
A sziget a „nagy rét” 2155 négyzetkilométeres tájának kapuja. Ezt az 1950-es években emelt, 30 méter magas, 3 kilométer hosszú Nova Kahovka-gát duzzasztótava fedte 2023. június 6-áig, amikor – a legtöbb elemző szerint oroszok – felrobbantották. A tározó 18 köbkilométer vize lezúdult, humanitárius válságot okozva. A meder gyorsan vizes élőhellyé, gyeppé és szigetvilággá regenerálódott. Történészek, természetvédők és régészek UNESCO-világörökségi védelmet kérnek; több mint száz ukrán civil szervezet támogatja a pályázatot, szándéknyilatkozatot küldtek az UNESCO-nak, és együttműködést keresnek a kulturális minisztériummal. Más érdekek a gát pótlását és a déli földek öntözését akarják: a háború utáni rekonstrukció előkészítésére az ukrán kormány pilottal bízta meg az állami Ukrhydroenergót. Nefedov, aki a robbanáskor a Donecki régióban katonáskodott, a kilencvenes évek óta a fokozatos bontást szorgalmazta: szerinte az első bűn a gát megépítése, a második a felrobbantása volt. A természetvédők szerint egy újabb hasonló gát ökocídium lenne.