Fürcht Pál: megszabták, ki ellen lehet nyomozni és kit nem lehet kihallgatni

Fürcht Pál volt főügyész az ATV-nek adott interjújában azt állította: felettesei egy közérdeklődésre számot tartó eljárásnál megszabták, ki ellen lehet nyomozni, kit nem lehet kihallgatni, és merre mehet a nyomozás. Szerinte szóban közölték az elvárásokat, hogy ne maradjon írásos nyom; a helyzetet ahhoz hasonlította, mintha a Kúria előre megmondaná egy alsófokú bíróságnak az ítéletet. Politikai elvárást egy szervezet – akár megtévesztve, akár nem – közvetített az ügyészség felé.

Elbeszélése szerint 2024. május 8-án egy kollégája az Orbán-kormány által kirobbantott aranykonvoj-ügyhöz kapcsolódó eljárásban észlelt problémát. Fürcht belső jelentést tett a Legfőbb Ügyészségnek, de vizsgálat helyett felrendelték, és egy vezető közölte a nyomozás korlátait. Megpróbálták „irányba állítani”, egy vezető ügyész pedig kollégája előtt sértegette.

Június 8-án lemondott, integritási problémákról számolva be. A legfőbb ügyész először nem fogadta el, három napot kért; Fürcht cserébe a nyomozó ügyészek szakmai függetlenségét kérte, amit állítása szerint írásba is adtak, de másnap újabb utasítás érkezett a nyomozó hatósághoz. Június 10-én főügyésztársaihoz fordult; másnap a vezetés „szakmai nézeteltérésként” mutatta be a történteket. Lemondásáért cserébe legfőbb ügyészségi állást kapott. Jelzésére nem indult érdemi integritási vizsgálat. Három hónappal később fegyelmi indult ellene; a Fővárosi Nyomozó Ügyészség tanúként hallgatta volna meg, de ezt nem engedélyezték.