Kína mesterséges intelligenciával és mélytengeri robotokkal fejleszti régészetét
Kína 2026 és 2030 között új technológiák bevonásával akarja felgyorsítani régészeti kutatásait és pontosítani saját történelmének feltárását. A Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal októberben közzétett, 2030-ig szóló tizenötödik ötéves munkaterve a mesterséges intelligencia, a távérzékelés, az ősi DNS-elemzés és a víz alatti robotika alkalmazását is kiemeli. Nagy adathalmazok feldolgozásával olyan modelleket fejlesztenének, amelyek segíthetik a lelettöredékek azonosítását, az összetartozó darabok párosítását és a műtárgyak virtuális helyreállítását.
Különösen fontos terület lesz a mélytengeri régészet. A fejlesztések elsüllyedt hajóroncsok, köztük a Szung-dinasztia korában elsüllyedt Nanhaj 1. feltárására is építenek. A roncs leletei korábban új adatokat szolgáltattak a tengeri kereskedelemről és a fémtárgyak csempészetéről. A kutatás intézményi hátterét a Csingtaóban épülő Nemzeti Tengeri Régészeti Múzeum és a Dél-kínai-tenger térségében 2023-ban átadott Nemzeti Víz Alatti Régészeti Bázis adja, amelyet egy új országos laboratóriummal is kiegészítenének.
A program a kínai civilizáció korai történetét, a kelet-ázsiai emberiség eredetét és az eurázsiai népességvándorlásokat is vizsgálja. Hazai célpont többek között a Szanhszingtuj, Erlitou és Jinhszü, miközben Kína Egyiptommal, Görögországgal, Szaúd-Arábiával és Tunéziával, valamint ázsiai és közel-keleti partnerekkel is közös kutatásokat tervez. A régészet fejlesztése így tudományos és kulturális befolyásszerzési eszköz is.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔