Barnier: az EU nem enged „válogatós” belső piaci megállapodást
Michel Barnier, az EU korábbi brexit-tárgyalója a BBC Sunday with Laura Kuenssberg műsorában figyelmeztetett: az Egyesült Királyság nem válogathatja ki, az egységes piac mely elemeihez csatlakozik, miután Andy Burnham közelebbi európai gazdasági kapcsolatokat szeretne. A miniszterelnök a blokk belső piacához való visszatérést is az opciók között említette a kilépés utáni, immár csaknem hatéves viszony újragondolásában. Barnier szerint az uniós tagok a hozzáféréshez feltételeket, köztük a személyek szabad mozgását követelnék; nincs „egységes piac à la carte” menü.
Barnier 2016 és 2021 között vezette az uniós delegációt, 2024-ben három hónapig francia miniszterelnök volt. Azt mondta, Európában nyitva áll az ajtó a brit EU-tagsághoz, de az áruk határellenőrzés nélküli kereskedelmét lehetővé tevő egységes piachoz ugyanazokat a feltételeket kellene követni, mint a többi tagnak: az áruk, szolgáltatások, tőke és személyek szabad mozgását, a négy szabadságot. „Nem lesz lehetőség arra, hogy az egyik szabadságot meglegyen, a másikat ne. A négy szabadság egyértelműen a négy feltétel az egységes piacon belül.”
Burnham július óta miniszterelnök; jelezte, hogy a Labourt sokkal szorosabb európai viszonyra, akár teljes tagságra is elkötelezheti, de a következő választás előtt nem tervez nagyobb változást. Elődei a kilépés után több részmegállapodást kötöttek. Tíz napon belül brüsszeli találkozón élelmiszer-szabványokról, ifjúsági vízumokról és a brit ipar uniós szén-dioxid-kereskedelmi rendszeréhez való visszákapcsolásáról várhatók bejelentések. A személyek szabad mozgása a 2016-os népszavazás kulcskérdése volt. Sir Keir Starmer, Burnham közvetlen elődje a Labour 2024-es választási programjában kizárta a visszaállítását; ez a Konzervatívokkal és a Reform UK-val is választóvonal lenne. Burnham azt mondta, népszavazás nélkül nem állítaná vissza a szabad mozgást; a Downing Street tisztázta, hogy jelenleg nem ezt szorgalmazza. A hónap későbbi brüsszeli csúcsán különböző opciókat vázolna, majd a brit közvéleménnyel keresne konszenzust.
Barnier szerint az uniós országok elutasítanák az 1985-ben kialkudott brit költségvetési visszatérítés visszaállítását: a kilépés „új helyzetet” teremtett, a kedvezmény „le van véve az asztalról”. Nigel Farage-ot Marine Le Penhez hasonlította: ugyanaz a populizmus, ugyanazok a hazugságok és hamis ígéretek. A Vote Leave kampánybuszán szereplő, heti 350 millió fontos uniós befizetésre és az NHS-re utaló szlogenről azt mondta: nem volt igaz, nem volt lehetséges. Boris Johnson 2017-ben úgy fogalmazott, a számlák rendezése után nagyjából heti 350 millió fontot vesznek vissza, és jó lenne, ha ebből sok jutna az NHS-re. A bírálók szerint ez bruttó összeg volt, nem számolt a heti 75 millió fontos brit visszatérítéssel, sem az uniós brit beruházásokkal.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔