A gyenge negyedév ellenére optimista a pénzügyminiszter
Magyarország GDP-je a július–szeptemberi negyedévben az előző negyedévhez képest 0,1 százalékkal, a tavalyi harmadik negyedévhez képest 1,5 százalékkal nőtt. A KSH a második negyedévről 0,6 százalékos negyedéves és 1,7 százalékos éves bővülést közölt. A Portfolio elemzői átlagosan 0,3 százalékos negyedéves és 1,7 százalékos éves növekedésre számítottak; a gyengébb adatot a szakértők elsősorban a nyári aszály miatt vártnál is gyengébb mezőgazdaságnak tulajdonítják. A bővüléshez leginkább az ipar járult hozzá, a szolgáltató szektor támogatta, az agrárium visszafogta.
Kármán András pénzügyminiszter szerint a GDP-adat alapvetően összhangban van a kormány várakozásaival, de a mezőgazdaság visszaesése erősebb lehetett. Agrárium nélkül a harmadik negyedévben 2 százalék feletti lehetett a növekedés, az első negyedéves 1,8 és a második negyedéves 2,1 százalék után. Kapitány István arra számít, hogy a negyedik negyedévben az éves ütem 2 százalék körül alakulhat, mert év végén kisebb a mezőgazdaság súlya; ezzel a kormány továbbra is reálisnak tartja az egész évre várt 1,7 százalékos növekedést. Az agrárium a GDP-nek 3 százaléknál kisebb hányada, de egy jelentős visszaesés így is érezhető; 2027-ben az alacsonyabb bázis könnyítheti a teljesítményt.
Pozitívumként említették, hogy a harmadik negyedévben nemcsak az elektronikai ipar, hanem a járműgyártás is élénkült. Kármán a Portfóliónak azt mondta, a költségvetési javaslatban szereplő, jövő évi 2,4 százalékos növekedés továbbra is reális. A hiány csökkentésének szerinte nem lesz növekedési ára: a személyi jövedelemadó csökkentése és a családi pótlék megduplázása az alacsonyabb jövedelműek – magasabb fogyasztási hajlandóságú csoport – javára csoportosít át, az uniós források segíthetik a beruházásokat, és van piaci, gazdasági bizalom a kormány irányában.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔