Az 1956-os hősökre, mártírokra és a megtorlás áldozataira emlékeztek Gyulán
Gyulán konferenciával emlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójára, külön figyelmet fordítva a forradalom utáni megtorlások történetére. Dr. Görgényi Ernő polgármester felidézte, hogy 1956. október 27-én Nádházi János a városháza erkélyéről mondott történelmi jelentőségű beszédet. A polgármester szerint október 23-a elsősorban a szabadságról, november 4-e pedig a megtorlásról szól, amely nemzedékek emlékezetébe égette a szabadság árát.
A Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára 2006 óta minden évben tematikus konferenciát rendez. Sáfár Gyula igazgató és Erdész Ádám nyugalmazott levéltár-igazgató ezúttal a Békés megyei megtorlás első időszakát és jogi hátterét vizsgálták. A rögtönítélő bíróságokról már 1956 novemberében rendelet született, 1957-ben pedig tömeges perek zajlottak a megyében. A fennmaradt bírósági iratok hitelességét a kutatások megkérdőjelezik, mivel sok esetben nem a valóság feltárása, hanem az „ellenforradalom” bizonyítása volt a cél.
Békésben a megtorlás első hulláma 1956 decemberétől 1957 májusának végéig tartott. A januárra mintegy 400 főssé duzzadt karhatalmista egység 1946 embert tartóztatott le, körülbelül 1300 házkutatást és 181 nagy razziát hajtott végre. Az előadás részletesen foglalkozott Horváth Lajos csanádapácai forradalmi bizottsági elnök meggyilkolásával is. Egy orvos nem volt hajlandó aláírni a hamis halotti bizonyítványt, ezért a katonai ügyészséghez fordult. A hét elkövető végül 8–12 hónap felfüggesztett szabadságvesztést kapott.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔