Török kutatók Müriokephalon várának maradványait azonosíthatták

Törökországi kutatók szerint azonosíthatták Müriokephalon várának maradványait, azt az erődítményt, amely a bizánci és a szeldzsuk seregek történelmi jelentőségű ütközetének adott nevet. Hasan Kara és Ibrahim Balik, a Pamukkale Egyetem munkatársai az Anadolu Kültürel Araştırmalar Dergisi folyóiratban közölték: a Çivril közelében, a Kufi-völgy bejáratánál fekvő romok felelnek meg leginkább a középkori leírásoknak, és így lezárhatják a történészek több mint egy évszázados vitáját a csata pontos helyszínéről.

A topográfiai és történelmi forráselemzést követő régészeti kutatások 2010-ben kezdődtek. Az áttörést egy 2023-as terepbejárás hozta, amikor egy dombtetőn nagyméretű, faragott építészeti tömböket vettek észre. Drónfelvételek és helyszíni mérések egy kiterjedt, mintegy tizenöt hektáros erődített település alapjait tárták fel a síkság felett száztíz méter magasan; falmaradványokat, két tornyot és ciszternák nyomait rögzítették. A felszíni kerámialeletek kora egybevág Nikétasz Khoniatész bizánci krónikásával, aki szerint a vár az 1176-os hadjárat idején már régi, elhagyatott romhalmaz volt. A cseréptöredékek, amforák és edények a Kr. e. 4. századtól a Kr. u. 6. századig terjednek; későbbi lelet nem került elő, ezért a település valószínűleg a késő római és a kora középkori időszak közötti konfliktusok során néptelenedett el.

Az 1176. szeptember 17-én megvívott csata a középkor egyik meghatározó katonai eseménye volt. I. Manuél bizánci császár nagyszabású hadjáratot indított a II. Kilidzs Arszlán szultán vezette Ikóniumi Szultánság ellen, hogy visszaszerezze a belső-anatóliai területeket. A szeldzsuk erők a szűk hegyi hágókban csapdába ejtették és súlyos veszteségekkel megállították a bizánci fősereget. A vereség végleg megpecsételte a Bizánci Birodalom anatóliai terjeszkedési kísérleteit, és megerősítette a török törzsek uralmát a térségben. Bár a romok elhelyezkedése tökéletesen illeszkedik a középkori leírásokhoz, a kutatók szerint a végleges azonosításhoz további ásatások kellenek: a modern bolygatás, az építőanyagok elhordása és a mezőgazdasági művelés jelentősen roncsolta a felszíni rétegeket. Perdöntő bizonyítékot szisztematikus feltárás és datálható fegyvermaradványok adhatnának arra, hogy a Kufi-völgy feletti romváros azonos a 12. századi ütközetnek nevet adó erőddel.