Nyomozás indult a letelepedési kötvények ügyében, mintegy 21 milliárd forintos kár gyanúja miatt

A Budapesti Rendőr-főkapitányság a Transparency International feljelentése nyomán nyomozást indított a 2013 és 2017 között futó letelepedésikötvény-program ügyében, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt. A konstrukcióban nem EU-tagállami állampolgárok vásárolhattak – kezdetben 250 ezer, 2015-től 300 ezer eurós névértékű – magyar állampapírt gyorsított letelepedési engedélyért cserébe; összesen 6621 befektető élt a lehetőséggel, családtagjaikkal együtt közel húszezren jutottak így magyarországi letelepedési joghoz, a program mintegy 1,67 milliárd eurót, akkori árfolyamon nagyjából 519 milliárd forintot hozott az államkasszába. A Transparency International Magyarország és a Költségvetési Felelősségi Intézet számítása szerint a hagyományos devizakötvény-finanszírozáshoz képest a konstrukció legalább 21 milliárd forintos, az olcsóbb EIB-hitelekkel összevetve pedig közel 30 milliárd forintos veszteséget okozott a költségvetésnek – ezzel szemben az Államadósság Kezelő Központ más módszertannal mintegy 3 milliárd forintos nyereséget számolt. A kötvényeket nem közvetlenül az állam, hanem az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága által engedélyezett nyolc, jellemzően külföldön – köztük Kajmán-szigeteken, Cipruson, Liechtensteinben, Máltán és Szingapúrban – bejegyzett közvetítő cég értékesítette, amelyek a TI korábbi számítása szerint mintegy 60 milliárd forint közpénzből származó nyereséghez jutottak. A feljelentés szerint nincs nyoma annak, hogy a parlamenti gazdasági bizottság érdemben vizsgálta volna a közvetítő cégek tulajdonosi hátterét. A program jogszabályi alapját megteremtő 2012-es törvényjavaslat egyik előterjesztője, egyben az engedélyező bizottság vezetője Rogán Antal volt.