Emelkedő állampapír-hozamok és rekordmagas államadósságok a fejlett világban

A fejlett világban a befektetők most igazán megkérik a pénzük árát a kormányoktól: az állampapír-hozamok Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban és Japánban egyaránt emelkednek. Szeptember 14-én a tízéves amerikai államkötvények hozama 5% fölé kúszott, amire két évtizede nem volt példa, a gazdag országok tízéves papírjainak medián hozama pedig 4% fölött jár – ez több mint 15 éves csúcs, és mintegy ötszöröse a 2015–2021 közötti átlagnak. A helyzetet az teszi különösen aggályossá, hogy a finanszírozási költségek úgy szöknek fel, hogy az államadósságok minden korábbinál magasabbak: a fejlett gazdaságok bruttó adóssága a GDP 110%-át éri el, szemben a 2000-es évek eleji mintegy 70%-kal. Az Egyesült Államokban ez az arány azóta több mint megduplázódott, Nagy-Britanniában pedig közel megháromszorozódott. A költségvetési fegyelemre kevés a hajlandóság: idén az USA hiánya a GDP mintegy 6%-ára, Franciaországé pedig több mint 5%-ára rúg. A 2010-es években a politikusok a történelmi mélyponton lévő kamatok miatt könnyedén figyelmen kívül hagyhatták az adósságfékekre figyelmeztető hangokat; most azonban fordul a kocka. Szeptember 16-án a Federal Reserve negyed százalékponttal emelte az irányadó kamatot, egy héttel az Európai Központi Bank hasonló lépése után. A kötvénypiac üzenete egyértelmű: véget ért az olcsó állami finanszírozás korszaka, és a nagy adósok most szembesülnek azzal, mennyire fájdalmas egy gigantikus adóssághegy, ha a kamatokat már nem lehet figyelmen kívül hagyni.