Elemzők szerint a közelgő indítási válság súlyosabb, mint gondolták
A Quilty Space elemzőcég jelentése szerint Kínán kívül a következő öt évben komoly rakétahiány várható: 2030-ig mintegy 150 indítással kevesebb lesz, mint amennyit a műholdüzemeltetők és a polgári űrügynökségek igényelnének. Ha ehhez hozzájön az amerikai hadsereg kereslete, és a SpaceX nem hosszabbítja meg a Falcon 9 és a Falcon Heavy programját a nemzetbiztonsági igények miatt, a hiány akár meg is kétszereződhet. Caleb Henry, a cég kutatási igazgatója szerint a válság súlyosabb, mint gondolták: ebben az évtizedben biztosan nem oldódik meg, és akár a 2030-as évek végéig elhúzódhat.
A szűkösség oka ismert: az ukrajnai háború miatt kieső orosz rakéták a nyugati piacról, az Amazon Leo kereslete, az új generációs hordozók – New Glenn, Vulcan, Neutron, Terran R, Nova – késése, valamint a Falcon 9 kereskedelmi visszavonása. A kereslet eközben a megakonstellációktól a kis műholdas startupokig nő. A szűkület 2028-ban lehet a legélesebb, utána lassan enyhülhet. Henry szerint, aki még nem kötött indítást, már elkésett.
A legnagyobb bizonytalanság a SpaceX. A Starship kapacitása és újrafelhasználhatósága elvileg megoldhatná a válságot, de a cég nem kínálja agresszívan kereskedelmi indítóként, és a Quilty szerint már nem is erősíti meg, hogy az. Nincs jele hagyományos műholdajtó fejlesztésének: a jármű Starlinkre szabott, keskeny, PEZ-adagolószerű ajtóval marad. Dan Goldberg, a Telesat elnök-vezérigazgatója szerint a Starshipre lapos, adagolóra szabott műholdak kellenének; a SpaceX saját flottája és a kormányzati ügyfelek az elsők. Enyhíthetné a helyzetet a Blue Origin New Glennje: a Quilty óvatos előrejelzése 2028-ra 8, 2029-re 12, 2030-ra 16 indítás; a cég évi akár 150 felső fokozat gyártására készül, de a ritmus időbe telik. További vadkártya az amerikai nemzetbiztonsági indítási program, amelynek egyik sávjába már egyetlen sikeres start után is lehet pályázni.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔