A streamingplatformok erősítik Kelet-Közép-Európa médiapiaci hátrányait
Petr Szczepanik cseh médiakutató budapesti előadásában azt vizsgálta, hogyan illesztik be a streamingplatformok Kelet-Közép-Európát a globális kulturális piacokba. Érvelése szerint a térség a nagy médiavállalatok stratégiáiban továbbra is elsősorban fogyasztóként jelenik meg, nem pedig olyan régióként, ahol jelentős mennyiségű zene, film vagy televíziós tartalom készül. A Spotify, a Netflix és az HBO működése így nemcsak hozzáférést biztosít, hanem a Nyugat és Kelet közötti egyenlőtlenségeket is újratermeli.
A Spotify-on a feltörekvő előadók eleve nehezen jutnak láthatósághoz, a kelet-európai zenészek helyzetét pedig tovább rontja, hogy kevés eséllyel kerülnek be a fontos lejátszási listákba. A listák szerkesztésének szempontjai és a döntéshozók működése nem átlátható, miközben a platformokhoz kapcsolódó közvetítők, például a disztribútorok is kapuőri szerepet töltenek be. A mozgóképes iparág közben gyakran olcsó gyártási háttérként vagy különleges forgatási helyszínként tekint a térségre, és a helyi produkciókba is nyugati dramaturgiai mintákat exportál.
Szczepanik ezt az „alárendelt térbeli közelség” és a „térbeli kapuőrzés” fogalmaival írta le. Szerinte az alkotókra a platformok egyenlőtlen elvárásai szakmai kényszerként nehezednek, ami „algoritmikus felzárkózást” követel meg tőlük: a nyugati mintákhoz kell igazodniuk, hogy egyáltalán esélyük legyen szélesebb közönséghez eljutni.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔