Kora középkori genetikai kutatás eredményeiből nyílik kiállítás Bécsben
A bécsi Természettudományi Múzeum kiállítása a HistoGenes nemzetközi projekt eredményein keresztül mutatja be a Kr. u. 400 és 900 közötti időszak társadalmi és biológiai folyamatait. Az Európai Kutatási Tanács támogatásával 2020-ban indult program mintegy 7700 emberi maradványt vizsgált Közép- és Kelet-Európában, közel száz temető feltárásával a Kárpát-medencében, köztük a mai Magyarország, Ausztria és a szomszédos államok területén.
A kutatók ősi DNS-vizsgálatokat, csonttani elemzéseket, radiokarbonos kormeghatározást és régészeti adatokat vetettek össze. Így több esetben hat vagy annál is több generációra kiterjedő családi hálózatokat tudtak rekonstruálni. A két Bécs környéki, 8. századi avar temető, Leobersdorf és Mödling összehasonlítása különösen fontos eredményt hozott: előbbi közösségében túlsúlyban voltak a kelet-ázsiai felmenők, utóbbi lakói viszont európai származásúak voltak, miközben tárgyi kultúrájuk és temetkezési szokásaik rendkívül hasonlónak bizonyultak.
A kutatás ezzel megkérdőjelezi azt a korábbi feltételezést, hogy a sírmellékletekből önmagában meghatározható egy közösség vagy egyén biológiai háttere. A vizsgálatok a hunok, a szlávok és a justinianusi pestis nyomait is feltárták, és arra utalnak, hogy a népvándorlás korát nem kizárólag háborúk és hirtelen népmozgások jellemezték. Az avar korszakban például jelentős számban érkeztek nők Közép-Ázsiából a Kárpát-medencébe, a csontvázakon pedig kevés erőszakos sérülést találtak. A kiállítás ezért a politikai események helyett a családok, a helyi közösségek és az egyszerű emberek életét állítja középpontba.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔