Hetven százalékkal csökkentek a vadon élő állatok populációi
A WWF 2026-os Élő Bolygó Jelentése szerint 1970 és 2022 között több mint hetven százalékkal csökkent a vizsgált vadon élő állatpopulációk átlagos mérete. Az adatokat a Zoological Society of London által készített Élő Bolygó Index tartalmazza, amely csaknem hatezer gerinces faj több mint harmincötezer populációjának változásait követi nyomon.
A visszaesés az édesvízi ökoszisztémákban volt a legsúlyosabb: az ott élő populációk átlagos mérete 85 százalékkal csökkent. A szárazföldi állományok esetében 69, a tengeri populációknál pedig 59 százalékos visszaesést mértek. A leggyakoribb veszélyeztető tényező az élőhelyek elvesztése és leromlása, amelyet a túlhasználat, az éghajlatváltozás, a szennyezés, az inváziós fajok és a betegségek követnek. A jelentés ezek mögött az élelmiszer-, energia- és pénzügyi rendszerek rendszerszintű problémáit látja.
Az összesített romló tendencia ellenére a vizsgált populációk fele stabil vagy növekvő pályán van. A tigrisek, a kékúszójú tonhalak, a dél-afrikai elefántok és a közönséges levesteknősök egyes állományainak regenerálódása azt mutatja, hogy a hosszú távú természetvédelem eredményes lehet. Magyarországon a farkas visszatérése szintén a megfelelő védelem és élőhelyek jelentőségét példázza, miközben a Dunántúlon élő alpesi gőte őshonos alfajának megőrzése globális felelősség is.
A biodiverzitás védelmében évente 942 milliárd dolláros finanszírozási hiány mutatkozik. A WWF szerint a következő fontos nemzetközi fórum az október 19-én, az örményországi Jerevánban kezdődő biodiverzitási COP17 lehet.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔