Oroszországnak tulajdonított európai akciók növelik az eszkaláció veszélyét
Európai tisztviselők szerint Oroszország az idén fokozta az úgynevezett árnyékháborút: katonai és titkosszolgálati akciókkal próbálja tesztelni az európai országok reakcióidejét és gyengíteni a NATO, illetve az Európai Unió támogatását Ukrajna iránt. Orosz harci gépek állítólag Lengyelország, Litvánia és Észtország légterébe is befordultak, feltételezett orosz drónokat pedig Lengyelország, Finnország és a balti államok felett lőttek le.
A Fekete-tengeren Ukrajna két októberi műveletben azzal vádolta Oroszországot, hogy légi és felszíni drónokkal négy teherhajót süllyesztett el Bulgária felségvizeinek közelében. A támadások azt jelezhetik, hogy az ukrán gabona NATO-tagállamok felségvizein keresztül vezető exportútvonalai sem tekinthetők teljesen biztonságosnak. Lettország közben arról számolt be, hogy Belarusz felől maszkos, vélhetően fegyveres emberek migránsokat tereltek a határhoz, fenyegették a lett határőröket, majd lett területen megrongálták a határ infrastruktúráját és eltávolították a megfigyelőeszközöket.
A feszültséget tovább növelte, hogy az Európai Bizottság egy augusztusi, a lipcsei/halle-i repülőtéren tervezett robbantási kísérletet orosz műveletként erősített meg. Öt uniós hírszerző szolgálat szerint Oroszország európai védelmi vezetők meggyilkolását és az ellátási láncok támadását is fontolgatja. Szakértők szerint Európának nemcsak a kritikus infrastruktúrát kell védenie, hanem fel kell tárnia az akciók finanszírozását és irányítását is, hogy azok Moszkva számára valóban költségessé váljanak.