Dean Richards: „Szinte minden francia meccsen van valami színházi" – visszaadná az örömöt az angol rögbinek

Negyven évvel azután, hogy két kísérlettel robbant be a köztudatba a Twickenhamben rendezett Írország elleni válogatott debütálásán, Dean Richards ismét komoly feladatot vállalt: 63 évesen a Doncaster Knights rögbiigazgatója lett a másodosztályú angol bajnokságban, a Champben. A hírhedten vérbeli szakember – aki az évek során 22 évet töltött a Leicesternél, a Bloodgate-botrány idején a Harlequinst irányította, egy évtizeden át a Newcastle Falcons vezetőedzője volt, és rövidebb korszakok után Norfolkból érkezett Doncasterbe – úgy látja, a sorozatosan csökkentett szövetségi támogatás ellenére a Champ egyre inkább saját lábán álló, vonzó alternatívája lehet a Premiershipnek.

Richards szerint az angol szövetség, az RFU alulértékelte a liga potenciálját: véleménye szerint a másodosztály a játékosok, edzők és játékvezetők fontos kinevelő helyszíne, színvonala pedig javul. Kerete ezt erősíti: korábbi Premier League-játékosok mellett Alan Dickens, a Newcastle egykori vezetőedzője is a stábban dolgozik, Sir Ian McGeechan pedig tanácsadóként segíti a klubot. Állítja ugyanakkor, hogy a játékosi költségvetés az előző, nyolcadik helyet hozó szezonhoz képest körülbelül 45 százalékkal zsugorodott – de a siker „nem csak a pénzről szól", ahogy a Harlequinsnél és a Newcastle-nél is bebizonyította, másodosztályú bajnoki címeket nyerve. Játékosait arra biztatta, hogy meccs után meghívhassák az ellenfeleket egy italra, most pedig egy híres helyi étel, a „cow pie" elfogyasztási versenyét tervezgeti a szeptember 27-i, Hartpury elleni hazai nyitómeccs után.

Richards abból az iskolából való, amely szerint a játékosoknak szórakozniuk is kell, nem kizárólag a felkészülésen élni. Szerinte az angol rögbi túl konzervatív és szigorú: rajong a francia Top 14 élénk, „színházi" hangulatáért, emlékezetesen a 2016-os, barcelonai Nou Campban rendezett döntőre, amelyet a Twickenhami finálé nem tud megközelíteni. Hozzáteszi, hogy az angol stílus „típusosan angolszász": minden nap orrot a köszörűkőbe, holott erre nincs szükség. A szemléletváltásnak a válogatott játékosmegválasztására is kiterjedne: Richards szerint Steve Borthwicknak külföldön játszó játékosokat, így a Willis fivéreket is érdemes lenne behívni. Úgy véli, a Northampton alkalmazottai, Phil Dowson és Sam Vesty is friss levegőt jelenthetnének a szakmában.