A védőfalak most a kiberbiztonsági szakembereket is akadályozzák – íme az Orion-1
Az amerikai Artemis Security által kifejlesztett Orion-1 modellt kifejezetten kiberbiztonsági védekezésre tervezték: a vállalati hálózatokon zajló támadásokat önállóan vizsgálja ki és kezeli. A modell hitelesítési szolgáltatásokból, felhős környezetekből, vállalati munkaállomásokról, SaaS-alkalmazásokból és hálózati eszközökből gyűjti a naplóadatokat, majd összekapcsolja az egyes jeleket – például egy vállalati fiókba történő bejelentkezést, új felhőjogosultságokat vagy egy frissen létrehozott postaládaszabályt –, hogy azokat egyetlen támadóhoz rendelje. Miután kirajzolódott a történés képe, a modell bizalmi pontszámot ad, döntést hoz, és javasolja vagy el is indítja a válaszlépést.
Az Artemis szerint az általános célú modellek a milliárdnyi eseménynél elveszítik a fonalat, vagy ártatlan, ám furcsa tevékenységet támadásnak minősítenek. Az Orion-1-et a cég saját biztonsági műveleteiből merített feladatokra – gyanús mintázatok felismerése, ismert támadási technikák felkutatása, detekciós szabályok írása, élő támadások megfékezése – finomhangolták, ügyféladatok felhasználása nélkül. A cég „frontier alapmodellnek" nevezi a rendszert, ám nem világos, hogy egy meglévő modellre építettek-e.
Az összehasonlításhoz a cég saját, „Decision-Grade Readiness" (DGR) nevű mérőszámát dolgozta ki, amelyben minden modell ugyanazt a kezdeti riasztást, környezeti adatot és eszköztárat kapja, és el kell döntenie, folyamatban van-e támadás; néhány feladatban egyáltalán nincs támadás, vagy ártatlan, de rosszindulatúnak tűnő adat szerepel. A támadásrekonstrukció terén mutatkozik a legnagyobb különbség: itt az Orion-1 80,8 pontot ért el, a második legjobb modell 58,3-at. A modell jelenleg zárt tesztelés alatt áll, az ügyfelek megszoríthatják, mennyit dönthet önállóan, a nagy hatású lépésekhez alapértelmezetten emberi jóváhagyás kell. A cég áprilisban lépett ki a titkolózásból, 70 millió dollár befektetést fedett fel.
A cikk hátterében az áll, hogy a nagy általános modellek egyre erősebb korlátozásokat vezetnek be a kiberképesességeikre, így a védők is egyre nehezebben dolgozhatnak velük: a Hugging Face például nyílt modellre volt kényszerülve, amikor saját infrastruktúráján észlelt, teljesen autonóm AI-támadást akart elemezni. Megjegyzendő azonban, hogy a mérésből kimaradtak az OpenAI és az Anthropic kifejezetten védőknek szánt, korlátozottan hozzáférhető erős modelljei, az Opus 5.5 pedig több kiberfeladatot a régebbi Opus 4.8-ra irányít, így annak eredményei is az idősebb modellt tükrözhetik.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔