Sorsdöntő választás kezdődött Izraelben a vezetésről
Izraelben kedden országos választást tartanak, az elsőt a 2023. október 7-i Hamász-támadás óta. A tét az, hogy Benjamin Netanjahu, az ország leghosszabb ideje hivatalban lévő miniszterelnöke hivatalban maradhat-e. A Brookings Intézet szerint a gázai és az iráni konfliktus, valamint az igazságszolgáltatási reformok elleni tömegtüntetések után a voksolás akár sorsdöntő is lehet. Az ellenzék szerint a demokrácia jövője is a tét, mert a leköszönő kabinet az ország legjobboldalibb kormánya volt. Szélsőjobboldali és ultraortodox szövetségesekre támaszkodott, korlátozni próbálta a Legfelsőbb Bíróság jogköreit, és elutasítja a vizsgálóbizottságot az október 7-i kudarc okairól.
Netanjahu fő kihívója Gadi Eizenkot, aki 2015 és 2019 között volt vezérkari főnök. Centrista pártja, a Jasar az ellenzék vezető erejévé nőtt. Netanjahu a „Nincs megadás” jelszóval a biztonságra építette a kampányát. Az izraeli 12-es csatorna szerint Eizenkot pártja 23 mandátumot kaphatna, a Likud 22-t. A 14-es csatorna szerint viszont a Likud 29 mandátummal nyerne, és szövetségeseivel elérné a kormányalakításhoz szükséges 61-et a 120 fős Knesszetben.
A két tábor nagyjából egyenlő erőt képvisel. Az utolsó három felmérés átlaga szerint Eizenkot tábora 52 mandátumot kaphat, eggyel többet Netanjahuénál. Mivel egyik oldal sem érheti el a 61-et, a Ra'am és a Közös Lista arab pártok válhatnak a mérleg nyelvévé. A Közös Lista vezetője, Juszef Dzsabarin szerint parlamenti biztonsági hálót adnának a Netanjahut leváltani kívánó kormánynak. Eizenkot és a legtöbb zsidó ellenzéki vezető azonban kizárta az együttműködést velük. A bejutási küszöb 3,25 százalék.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔