Benyújtották a 2027-es költségvetést: megduplázott családi pótlék és 120 ezer forintos nyugdíjminimum
Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes október 30-án, péntek este nyújtotta be a kormány nevében az Országgyűlésnek Magyarország 2027. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. A dokumentum adócsökkentést, széles körű béremelést és több ellátórendszer átalakítását tartalmazza; főbb elemeit Magyar Péter miniszterelnök korábban napirend előtti felszólalásában ismertette, a kivételezettekre szabott ország helyett igazságos, fejlődő és emberséges haza építéséről beszélve.
2027-ben 9 százalékra csökken a minimálbér személyi jövedelemadója, a 680 ezer forint alatti jövedelmeknél sávosan mérséklődik az adókulcs, a legkevesebbet keresők javára; ez csaknem 2,5 millió embert érint. Megduplázzák a 19 éve változatlan családi pótlékot, ami egymillió családnak és 1,6 millió gyereknek jelent több pénzt. Megmarad a 25 év alattiak szja-mentessége, az anyák adómentessége havi bruttó egymillió forintig érvényes, a CSOK, a Babaváró Hitel és a rezsicsökkentés szabályai nem változnak.
A legalacsonyabb nyugdíjak emelésére 123 milliárd forint jutna: januártól senki sem kaphatna 120 ezer forintnál kevesebbet, ami a közel húsz éve 28 500 forintos minimum négyszerese. Megmarad a 13. havi nyugdíj és a 14. havi nyugdíj első hete, elindul a nyugdíjas SZÉP-kártya első lépcsője. A rokkantsági ellátás 10, az árvaellátás 20, az otthonápolási díj 50 százalékkal nő.
Az állami szektor 603 ezer dolgozójának béremelésére 677 milliárd forint jut; az egészségügyi szakdolgozók átlagosan 17, a szociális ágazat 17,8, a rendvédelmi dolgozók 15 százalékos emelést kapnak, folytatódik a pedagógusok és az igazságügyi dolgozók bérfejlesztése, rendezik az egyetemi oktatók bérét is. Az egészségügy 12,5 százalékkal, 510 milliárd forinttal kap többet; a Hugonnai Vilma-program keretében nő a kórházi étkeztetés és klimatizálás, a gyógyszertámogatás, a mentőautó-beszerzés és a várólisták kerete. A gyermekvédelem további 20 milliárdot kap új férőhelyekre és speciális gyermekotthonokra, a szociális és gyermekvédelmi intézmények működésére 27 százalékkal több jut. Az önkormányzatok támogatása 64 milliárd forinttal nő, Budapest 50 milliárddal többet kap a közösségi közlekedésre.
A Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv tíz év alatt 3550 milliárd forintot fordít kötöttpályás közlekedésre, a közutak felújítására 100 milliárd jut. Elindul a Wekerle Plusz lakáshitel; uniós forrásból 868 milliárd jut energetikai fejlesztésekre, a vízügyi keret 221 milliárdra nő. A vállalkozásokat a Ganz Ábrahám Vállalati Hitelprogram és egy „21. századi magyar New Deal” segítené. Az államháztartási hiány a tervek szerint egy év alatt 7,5 százalékról 4,9 százalékra csökken, 300 milliárd forintos tartalék marad; a kormány szerint a TISZA a költségvetéssel több mint hetven választási vállalását teljesíti.