Peking szabályozott amerikai–kínai versenyt ért „stratégiai stabilitás” alatt
Donald Trump és Hszi Csin-ping májusi pekingi találkozóján abban állapodott meg, hogy az Egyesült Államoknak és Kínának „a stratégiai stabilitás konstruktív kapcsolatát” kell kialakítania. A szeptemberi washingtoni találkozón ezt a keretet megerősítették, és az együttműködés alapjaként a tiszteletet, a méltányosságot és a kölcsönösséget jelölték meg. A megállapodás nem az amerikai–kínai versengés megszüntetését jelenti, hanem annak politikai keretek közé szorítását, hogy a rivalizálás ne alakuljon át ellenőrizetlen konfrontációvá.
A stratégiai stabilitás lényege az lenne, hogy világosabbá váljon, milyen szabályok szerint zajlik a verseny, milyen célokat szolgál, és meddig terjedhet. Washington és Peking közben továbbra is határozottan vetélkedhet, biztonsági intézkedéseket hozhat, illetve élesen vitázhat regionális kérdésekről, de nem kellene minden gazdasági és technológiai kapcsolatot nemzetbiztonsági konfliktusként kezelniük. A stabilitás így nem a verseny ellentéte, hanem az a tényező, amely megakadályozhatja, hogy az egymást erősítő válaszlépések eszkalációhoz vezessenek.
A korábbi tapasztalatok szerint az egyszeri csúcstalálkozók eredményei könnyen törékennyé válnak. Trump és Hszi 2018-as buenos aires-i találkozója után kereskedelmi tűzszünet jött létre, de 2019 májusában újra erősödött a vámháború. Hszi és Joe Biden 2022-es bali találkozója szintén új diplomáciai kapcsolatfelvételt indított el, amelyet a 2023-as léggömbincidens zavart meg. Ezért a cikk szerint rendszeres vezetői egyeztetésekre, megbízhatóbb kommunikációra és válságkezelési csatornákra lenne szükség. A versengés mély nézeteltéréseit ezek nem szüntetnék meg, de csökkenthetnék annak veszélyét, hogy egyetlen vita az egész kapcsolatot válságba sodorja.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔