Világszerte újra növekedésnek indultak a mangroveerdők
A mangroveerdők globális területe évtizedeken át csökkent, a Landsat műholdfelvételeinek elemzése szerint azonban 2010 körül fordulat kezdődött. A kutatók az 1984 és 2023 között készült képek alapján vizsgálták a mangroveállomány kiterjedését és lombkoronájának sűrűségét. 1984 és 2010 között csaknem 3000 négyzetkilométer mangrove tűnt el, 2010 után viszont közel 2000 négyzetkilométerrel nőtt a globális terület.
A bővülés mintegy kétharmadát az jelentette, hogy a mangrovék új, korábban kopár vagy iszapos területeket hódítottak meg, egyharmada pedig helyreállításból és a leromlott erdők természetes visszanövéséből származott. Ázsiában, Ausztráliában és Dél-Amerikában különösen erős volt a növekedés, Dél-Amerikában pedig több helyen sűrűbb, egészségesebb lombkoronát is megfigyeltek.
Délkelet-Ázsiában, különösen Burmában, az 1980-as és 1990-es években a mezőgazdaság, az akvakultúra és a tűzifa-kitermelés gyors pusztulást okozott. A 2004-es indiai-óceáni cunami után erősödött a természetvédelmi szemlélet, javult a jogi védelem, és a hordalék új iszapos élőhelyeket hozott létre. Burma mangroveterülete 1980 és 2010 között 28,6 százalékkal csökkent, azóta viszont mintegy 10 százalékkal nőtt.
A mangrovefák átlagosan 13 méter magasak, mégis akár négyszer több szenet tárolhatnak, mint a magasabb szárazföldi trópusi erdők. Gyökérzetük védi a partokat az eróziótól és a vihardagályoktól, emellett fontos élőhelyet biztosít halaknak, garnéláknak és rákoknak. A javulás azonban nem mindenütt tartós: a Niger-deltában, Észak-Amerikában és Afrika déli részén továbbra is jelentős veszteségek és károk sújtják az állományokat.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔