Egy eltévesztett szarajevói kanyar szerepe az első világháború kitörésében
Az első világháború kitöréséhez vezető szarajevói merénylet történetében egymást követő véletlenek és szervezési hibák játszottak szerepet. 1914. június 28-án Ferenc Ferdinánd, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse feleségével, Zsófiával Szarajevóba érkezett, hogy katonai szemlén vegyen részt. A látogatás a térségben uralkodó politikai feszültségek miatt eleve kockázatos volt, ráadásul a dátum egy szerb nemzeti emléknappal is egybeesett.
A fiatal boszniai szerb összeesküvők közül többen a konvoj útvonala mentén várakoztak. Nedeljko Čabrinović bombát dobott a trónörökös autójára, de a sofőr gyorsítása miatt a robbanószerkezet lepattant a kocsiról, és a mögöttük haladó jármű mellett robbant fel. Ferenc Ferdinánd így sértetlenül folytathatta programját, majd a városházi látogatás után úgy döntött, meglátogatja a támadás sebesültjeit.
A módosított útvonalról azonban nem kapott minden sofőr megfelelő tájékoztatást. Az első autó rossz utcába fordult, a trónörökös járműve követte, majd a sofőr lefékezett, hogy visszatérjen a helyes útra. Éppen ott álltak meg, ahol Gavrilo Princip tartózkodott. A merénylő két lövése Ferenc Ferdinándot és Zsófiát találta el; mindketten rövid időn belül belehaltak sérüléseikbe. A Monarchia Szerbiát tette felelőssé, majd az ultimátum elutasított pontjai után 1914. július 28-án hadat üzent Szerbiának, elindítva a háborúhoz vezető eseménysort.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔