Von der Leyen önálló európai védelmi rendszer kiépítését sürgette

Ursula von der Leyen évértékelő beszéde a gazdasági kérdésekről váratlanul az Európát érő katonai fenyegetésekre terelődött az Európai Parlament keddi ülésén. A Bizottság elnöke orosz operatív személyeket tett felelőssé a Litvániában, Dániában és Lengyelországban történt incidensekért, valamint a lipcsei dróntámadási kísérletért, és hangsúlyozta, hogy ezek nem egy-egy tagállam, hanem az egész unió elleni támadásnak számítanak. Von der Leyen szerint a NATO kölcsönös védelmi cikkelye önmagában már nem elég, ezért a főképviselővel közösen új európai biztonsági stratégiát terjesztenek elő, amelynek része lenne egy uniós „saját 4. cikk": egy sürgősségi biztonsági protokoll, amelyet egyetlen tagállam aktiválhatna, és amely az összes tagállamot összehangolt válaszlépésre kötelezné.

Beszédében bejelentette egy Európai Biztonsági Tanács létrehozásának tervét is, olyan vezetői formátumként, amely kifejezetten a kontinens biztonságára összpontosítana. A felsorolt együttműködők közül feltűnően hiányzott az Egyesült Államok, miközben a kanadai miniszterelnök, Mark Carney jelen volt az ülésen – ez egyértelmű üzenetként értékelhető Washington felé, különösen azután, hogy von der Leyen külön kiemelte: Európa Grönland mellett állt ki, amikor az szigetet fenyegetés érte, nyilvánvaló utalásként Donald Trump amerikai elnök korábbi annektálási ambícióira. Emellett bejelentette egy új európai eszköz létrehozását a stratégiai támogató képességek – légvédelem, rakétaelhárítás, stratégiai szállítás, légi utántöltés, valamint űr- és kiberműveletek – fejlesztésére, a NATO-val összhangban. Az elnök ígéretet tett arra, hogy Európa minden egyes négyzetméterét megvédik.