A magyar fiatalok közel negyede szabadidejében sem mozog
A magyar fiatalok 24,1 százaléka 2025-ben egyáltalán nem végzett fizikai aktivitást a munkaidején kívül – derül ki az Eurostat adataiból. Ez 7,8 százalékponttal magasabb az uniós 16,3 százalékos átlagnál, és azt jelenti, hogy Magyarország a 16–29 évesek mutatója alapján az öt legkedvezőtlenebb helyzetű uniós ország között szerepel. Csak Máltán, Portugáliában, Bulgáriában és Romániában mértek ennél rosszabb arányt.
Az Európai Unióban a fiatalok 73,1 százaléka mozgott legalább hetente egyszer a munkaidején kívül, Magyarországon viszont csak 65 százalék. A teljes, legalább 16 éves magyar népességben még alacsonyabb, 47,5 százalék volt a legalább heti egyszer aktívak aránya, szemben az uniós 61,6 százalékkal. A magyar felnőtt lakosság 40,3 százaléka soha nem végzett ilyen tevékenységet, miközben az EU-ban 26 százalék volt ez az érték; ez a hetedik legmagasabb arány a tagállamok között.
A nemzetközi különbségek jelentősek: Máltán a fiatalok 31, Portugáliában 28,5, Bulgáriában pedig 28,4 százaléka nem mozgott szabadidejében, míg Görögországban, Dániában, Finnországban és Hollandiában 3 százalék alatt maradt az arány. A magyar adatok 2022-höz képest javultak: a legalább hetente aktív fiatalok aránya 60,6-ről 65 százalékra nőtt, a soha nem mozgóké pedig 25,7-ről 24,1 százalékra csökkent. A fejlődés ellenére az ország lemaradása továbbra is számottevő.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔