Magyarország még nem vezette be az uniós bértranszparencia-szabályokat
Az uniós bértranszparencia-irányelv átültetésének határideje június 7-én lejárt, Magyarországon azonban még nem lépett hatályba az ehhez szükséges szabályozás. Az Európai Unió Tanácsa 2023-ban fogadta el az irányelvet, amely a bérek átláthatóbbá tételével próbálja mérsékelni a nemek közötti bérdiszkriminációt és bérszakadékot. A magyar jogszabály hiánya miatt egyelőre több fontos részlet bizonytalan, köztük az is, pontosan milyen vállalati kötelezettségek jelennek majd meg a hazai jogrendben.
A Menedzser Praxis szakmai napján Horváth István munkajogi szakértő arról beszélt, hogy az irányelv a nyilvánosság erejére épít, átültetése pedig összetett jogalkotási feladat. Szerinte a szabályozás bonyolultsága önmagában nem indokolja a késedelmet: ha a jogalkotó kellő komolysággal kezeli a kérdést, a rendelkezések határidőre is hatályba léphettek volna.
A változtatás jelentőségét a bérkülönbségek adatai mutatják. Az EU-ban 2024-ben átlagosan 11,1 százalékkal kerestek többet a férfiak a nőknél, Magyarországon viszont 16,9 százalékos volt az eltérés a férfiak javára. Ezzel Magyarország a negyedik legegyenlőtlenebb tagállamnak számított. Az irányelv várható hatásairól a Bécsi Egyetem kutatója, Gulyás Andrea és kollégái osztrák tapasztalatokat is vizsgáltak: Ausztriában a bértranszparenciára vonatkozó szabályozás már 2011-ben életbe lépett.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔