Rabszolgaként bánhatnak észak-koreai munkásokkal egy orosz dróngyárban
Egy október 14-én közzétett közös jelentés szerint akár 12 ezer észak-koreai munkás dolgozhat a tatárföldi Jelabuga orosz dróngyárában olyan körülmények között, amelyek súlyos emberi jogi visszaéléseknek és emberkereskedelemnek minősülhetnek. A washingtoni Center for Strategic and International Studies és a dallasi George W. Bush Institute elemzése azt vizsgálta, hogyan működik együtt Oroszország, Észak-Korea, Kína és Irán a pilóta nélküli repülőeszközök gyártásának bővítésében.
A jelentés szerint Moszkva havonta több mint 5500 drónhoz jut az ukrajnai háborúhoz. Kína kettős felhasználású alkatrészeket, köztük akkumulátorokat, elektronikát, motorokat és navigációs rendszereket szállít, míg Irán a Sahíd drónok átadásával járult hozzá az orosz, Geran néven ismert továbbfejlesztett változatok gyártásához. Észak-Korea közben a munkások bérének akár 90 százalékát is megtarthatja.
A beszámoló szerint Phenjan állami megállapodás keretében ellenőrzi, hogy dolgozói elhagyhatják-e az országot, és a keresetük nagy részét is begyűjti. Ez sértheti az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2017 decemberében elfogadott 2397-es határozatát, amely a külföldön dolgozó észak-koreai munkások hazaküldését írta elő. Dan Pinkston, a Troy University professzora szerint Észak-Korea a dróngyártás révén gyakorlati tapasztalatokat szerezhet a modern hadviselésről, miközben a szankciós rendszer és a fegyverzetkorlátozások egyre kevésbé érvényesülnek.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔