Szerbiai előrehozott választások: Képes lesz-e Vučić túljárni a diákmozgalom eszén?

Aleksandar Vucic lemondott államfői posztjáról, és október 25-re előrehozott parlamenti választásokat írt ki Szerbiában, engedve a közel két éve tiltakozó diákmozgalom követelésének. A belpolitikai válságot egy 2024-es tragédia váltotta ki, amikor egy vasútállomás betontetőjének leomlása miatt 16 ember vesztette életét; a tüntetők a szerencsétlenséget kormányzati hanyagságnak és korrupciónak tulajdonították. A demonstrációk csúcspontján, 2025 márciusában több mint 100 ezren vonultak utcára, a tiltakozásokból kinövő ifjúsági mozgalom pedig a belgrádi felvonulást követően már hivatalosan is benyújtotta választási listáját.

Bár a parlamenti választások eredetileg csak 2027 decemberében lettek volna esedékesek, a lépés mögött politikai kockázatcsökkentés áll. Vucic az alkotmányos korlátok miatt nem indulhat újra az államfői tisztségért, így korábbi posztját, a miniszterelnöki széket megcélozva igyekszik átmenteni politikai erejét a törvényhozásba. Viktor Stamenkovic, a Belgrádi Politikai Tanulmányok Intézetének kutatója szerint a Szerb Haladó Párt (SNS) a számára legkevésbé veszélyes forgatókönyvet választotta. Milica Vojinovic oknyomozó újságíró ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a kormánypárt a hatalom megtartása érdekében a korábbi választásokon dokumentált visszaélésekhez és szavazatvásárláshoz folyamodhat.