Várhatóan jövőre is csökkenti a kamatot az MNB

Kedden ült össze a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. A Varga Mihály vezette testület a legutóbbi ülésén 25 bázisponttal, 5,5 százalékra vágta az alapkamatot – ez volt sorozatban a harmadik kamatcsökkentés –, ám most a piac és az elemzők egyaránt változatlan kamatot várnak, könnyen lehet tehát, hogy szeptemberben szünet jön.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a legutóbbi, mindössze 1,3 százalékos inflációs adat önmagában indokolná az újabb vágást, a jegybankot azonban az iráni háború eszkalációja tartja vissza: augusztus közepére kifulladtak a béketárgyalások, ami hónapok óta nem látott energiaárszinteket eredményezett. A helyzetet rontja, hogy a földgáz ára mostanában 80 euró/MWh körül mozog – nagyjából a háború előtti szint háromszorosa –, a fix áras beszerzési szerződések jelentős része pedig október 1-jén fordul, vagyis a drágulás a legrosszabb időpontban szivároghat be a fogyasztói árakba. Ez a megdráguló importon keresztül rontja a folyó fizetési mérleget, és gyengíti a forintot.

A nemzetközi kamatkörnyezet sem lazításra ösztönöz: a Fed és az EKB is emelt kamatot az elmúlt hetekben, ám Regős szerint ez csak másodlagos akadály, mert a magyar kamatszinthez képest még mindig bőven van mérsékelhető kamatkülönbözet. Az MNB nemrég egy szokatlan kommunikációval enyhítette a forintra nehezedő nyomást: a Bloomberg szeptember 3-án arról írt, hogy szeptemberben nem várható kamatcsökkentés, és a jegybank vizsgálja, hogy inflációs célját 3 százalékról 2,5 százalékra vigye le – hitelességüktől függetlenül e hírek elérték céljukat, a forint erősödött. Ha most mégis vágna a jegybank, az gyengülési hullámot indíthatna, ami a jelenlegi piaci környezetben veszélyes lavinával fenyegetne. Az elemző szerint energiapiaci válságról egyelőre nem beszélhetünk, és a helyzet az amerikai félidős választásokig valószínűleg nem is javul, de a jegybanki óvatosságot mindenképpen indokolja a kialakult helyzet.