Szkíta nyílhegyeket találtak egy világháborús lengyelországi ásatáson
Különleges, mintegy kétezer-ötszáz éves régészeti lelőhelyre bukkantak a Lubycza Królewska helytörténeti egyesület tagjai Kelet-Lengyelországban, az ukrán határhoz közeli Wierzbica és Kornie térségében. A fémkeresős kutatók eredetileg huszadik századi katonai emlékeket kerestek, hogy rekonstruálják a lengyel határőrizeti hadtest 1. gyalogezredének útvonalát az 1939. szeptemberi német invázió idejéből. A modern hadtörténeti leletek helyett azonban egy sűrű, történelem előtti tárgykoncentrációt tártak fel, amely a késő bronzkor és a kora vaskor átmeneti korszakából, a Kr. e. 8. és 5. század közötti időszakból származik, és a térségben megforduló szkíta lovas nomádok jelenlétére utal.
A lelőhely legfontosabb fegyverleleteit négy darab háromélű bronz nyílhegy és egy 15 centiméteres bronz tőr alkotja; a nyílhegyek jellegzetes formája a szkíta hadviselés egyértelmű bizonyítéka. Emellett figyelemreméltó ékszerek is előkerültek, köztük egy beütött háromszögekkel díszített bronz karkötő, sodrott huzalból készült karperectöredékek, ruhakapcsoló tű, valamint egy épen megmaradt, köröm alakú halántékdísz. A leletegyüttest a lublini Maria Curie-Skłodowska Egyetem Régészeti Intézetének munkatársai, köztük Elżbieta Kłosińska professzor vizsgálták meg, a tárgyakat pedig a tervek szerint a tomaszów lubelski múzeumban helyezik el.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔