Kamatot emelt az amerikai jegybank az infláció miatt

Az amerikai jegybank, a Federal Reserve szerdán 25 bázisponttal, 3,75–4 százalékra emelte az alapkamatot – ez az első kamatemelés több mint három éve, és mindössze néhány héttel a félidős választások előtt született meg, Donald Trump elnök ismételt kamatcsökkentési követelései ellenére. A lépés hátterében az áll, hogy az amerikai–iráni háború nyomán az üzemanyagárak megugrottak: a benzin átlagára gallononként 4,36 dollárra, a dízelé 6,31 dollárra (literenként kb. 1,15, illetve 1,67 dollár) emelkedett, utóbbi historikus csúcsra, ami tovább szítja az inflációt, mivel a dízelt a teherfuvarozásban is széles körben használják. Az éves infláció így 3,4 százalékon áll, megegyezve a júliusi értékkel, jóval a jegybank 2 százalékos célja felett, miközben a munkaerőpiac továbbra is erős marad.

A döntést megelőzően a piaci várakozások drasztikusan megváltoztak: egy héttel korábban még csak 40 százalékos esélyt tulajdonítottak a kamatemelésnek, ám a fogyasztói árak augusztusi 0,4 százalékos – négyhavi csúcsot jelentő – ugrása, valamint a Brent olaj hordónkénti 109 dollár közelébe emelkedése nyomán ez 92,3 százalékra nőtt. Emellett a 10 éves amerikai államkötvények hozama áttörte az 5 százalékos lélektani határt, 5,02 százalékra emelkedve, ami 19 éves csúcsot jelent, és amely a jelzálog- és autóhitelek kamatainak is irányadója. A Fed döntéshozói az idei évre még egy további kamatemelést valószínűsítenek, jövőre viszont változatlan szintet vetítenek előre. Trump korábban Fed-elnök Jerome Powellt is élesen bírálta a kamatpolitika miatt, sőt büntetőeljárás is indult ellene, amit Powell akkor a jegybank függetlenségét aláásó ürügynek nevezett.