Zuhan a magyar borexport, újabb veszély fenyegeti a borászatokat
A magyar bor nemzetközi hírneve gyengébb, mint itthon sokan gondolják: a kiváló borvidékek, versenyképes pincészetek és különleges fajták nem állnak össze egységes országmárkává – mondta a Világgazdaságnak Ősi L. Bulcsú, A Vidék Szövetsége elnöke. Szerinte a fő gond már nem a minőség, hanem az, hogy a pincészetek nagy része nem tud tartós, gazdaságos jelenlétet kialakítani a külpiacokon. Az Agrárközgazdasági Intézet szerint 2026 első kilenc hónapjában 688,9 ezer hektoliter bort értékesítettek külföldön, húsz százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban; a kivitel értéke 18,9 százalékkal, 28,26 milliárd forintra esett, így közel 6,6 milliárd forint exportbevétel veszett el. Az ömlesztett bor kiviteli volumene csaknem harminc százalékkal csökkent; a palackozott bor ellenállóbb volt, de a magasabb hozzáadott értékű tételek sem ellensúlyozták a teljes visszaesést. Ősi szerint a belföldi fogyasztás csökkenése és a kapacitások miatt az export stratégiai szükségszerűség, miközben a koncentrált kereskedelemben a termelők alkupozíciója gyenge. Kedvezőtlen a külpiac is: a világ borfogyasztása több mint három évtizedes mélyponton van, az uniós termelés a 2026/27-es borpiaci évben várhatóan 133,6 millió hektoliterre mérséklődik. Külön kockázat, hogy a 2023-ban létrehozott Magyar Bormarketing Ügynökség 2026 végével beolvadna az Agrármarketing Centrumba, megszűnne az önálló szervezeti keret a Wines of Hungary márka, a szakvásárok és a külpiaci programok mögött. A Vidék Szövetsége auditált, átláthatóbb, mérhetőbb, exportorientált megújítást sürget, nem a szakmai infrastruktúra felszámolását, és azt kérdezi, megmaradnak-e a szakemberek, kapcsolatok és források.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔