Európa megosztott az Oroszországgal folytatandó tárgyalások irányáról
Az európai országoknak már nem azt kell eldönteniük, kik vegyenek részt az Ukrajnáról szóló tárgyalásokon, hanem azt is, milyen mandátummal és milyen feltételekkel üljenek asztalhoz Oroszországgal. Az EU vezetői végül egy olyan tárgyalói csapat mellett állapodtak meg, amelyben Franciaország, Németország, Olaszország és Lengyelország tisztségviselői, valamint az Egyesült Királyság, a NATO és az Európai Bizottság, illetve az Európai Tanács képviselői kapnak helyet. Európa korábban nagyrészt kimaradt az Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok közötti abu-dzabi egyeztetésekből.
A közös álláspont kialakítását azonban eltérő stratégiák nehezítik. Kaja Kallas, az EU vezető diplomatája szerint a tárgyalásokat a lehető legszigorúbb követelésekkel kell kezdeni, és Oroszországtól előzetes engedményeket kell kérni. A balti, északi és keleti tagállamok több képviselője is ezt az irányt támogatja. Kęstutis Budrys szerint előbb tűzszünetre van szükség, és csak azt követően kezdődhetnek a tartós békéről, valamint Ukrajna biztonsági garanciáiról szóló tárgyalások.
Ausztria ennél fokozatosabb megközelítést javasol. Beate Meinl-Reisinger külügyminiszter 15 pontos dokumentumban részleges tűzszüneteket, bizalomerősítő intézkedéseket és a békemegállapodás betartását ellenőrző nemzetközi fórum létrehozását vetette fel. Norvégia az 1975-ös Helsinki Záróokmány és a hidegháborús fegyverkorlátozási megállapodások tapasztalatait használná fel. Közben vita zajlik arról is, hogy a tárgyalási mandátumot a külügyminiszterek vagy az uniós nagykövetek dolgozzák-e ki, illetve mennyire legyen rugalmas a küldöttek mozgástere.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔