Skóciában talált bronzláb egy római császárszobor maradványára utal
Egy több mint kétszáz éve skót lápban talált, a Buccleuch hercegek dalkeithi kastélyának raktárában elfeledett aranyozott bronzláb a The Guardian szerint nem déli zsákmány, hanem egy Skóciában emelt monumentális császárszobor része, és pontosíthatja a Római Birodalom észak-britanniai jelenlétéről alkotott képet. Az 1930-as években James Curle és mások úgy vélték, skót törzsek a mai York környékéről fűrészelték le. Újabb kutatások szerint a láb Antoninus Pius gigantikus lovas szobrához tartozhatott, amelyet a Borders régióban, a mai Hawick közelében állítottak fel Kr. u. 140 körül, ami arra utal, hogy Hadrianus falától északra is tartós adminisztrációs és kulturális központok épültek.
Dr. Fraser Hunter, a Skót Nemzeti Múzeum kurátora szerint a lábat nem erőszakkal tépték le, hanem gondosan leszerelték, és szándékosan helyezték el ott, ahol tizenhét évszázad múlva megtalálták. A naturalista ábrázolás idegen volt a vaskori skót közösségek hiedelemvilágától. A tárgy a „Roman Scotland: Life on the Edge of Empire” (Római Skócia: Élet a birodalom peremén) kiállításon látható. Fénypontja egy invereski, delfineket, szarvasokat és vadászkutyákat ábrázoló, Nagy-Britanniában egyedülálló cseréptál digitális és fizikai rekonstrukciója; Bethany Simpson szerint Inveresk az Antoninus-kori uralom (Kr. u. 142–165) egyik adminisztratív központja lehetett. Két, a mithraeumban feltárt kőoltár is szerepel: az egyiken a napisten fején vágatok, a szemek és a száj helyén lyukak engedték át a mécsesek fényét.
Claudius alatt a Kr. u. 1. század közepén indult a britanniai hódítás; Hadrianus a 2. század elején kőből és tőzegből emelt limesét Antoninus Pius Kr. u. 142 körül a Glasgow–Edinburgh vonalon az Antoninus-fallal tolta északabbra. A néhány évtizedes megszállás alatt mintegy tízezer légionárius és segédcsapatos (köztük a mai Románia és Észak-Afrika területéről), plusz további tízezer seregkísérő állomásozhatott. A kurátorok szerint a későbbi pikt kőemlékek stílusa a római szobrászattal és írásbeliséggel való találkozásból ered. A hűségért adott, addig ismeretlen ezüst és a katonai nyomás a 3–4. századra kiterjedt, Róma-ellenes koalícióba terelte a kaledón törzseket.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔