Rendkívüli részvétel és szabálytalanságok kísérik a szerbiai választást
A szerbiai előrehozott parlamenti választáson már a kora délutáni adatok is rendkívül magas részvételt jeleztek. A CeSID és az Ipsos közös becslése szerint 14 óráig a jogosultak 46,4 százaléka szavazott, miközben 2023-ban ugyanebben az időpontban jóval kevesebben járultak urnákhoz. A CRTA adatai szerint délelőtt tíz órakor 19,8 százalékos volt a részvétel a korábbi 9,8 százalékkal szemben, délben pedig 34,55 százalékot mértek, ami 13,22 százalékpontos emelkedésnek felelt meg.
A választás tétje csaknem 6,5 millió szavazó és 250 parlamenti mandátum volt. A 18 induló listán összesen 2418 jelölt szerepelt, a listák fele nemzeti kisebbségi formációhoz kötődött. A szakértői értékelések szerint a verseny a kormányzó Szerb Haladó Párt és a diákmozgalom Egyetemista Listája között lehetett a legszorosabb. A Vajdaságban különösen sokan mentek el szavazni: Újvidéken hosszú sorok alakultak ki, egyes helyeken pedig csak késve nyitottak ki a szavazókörök. Szabadkán Pásztor Bálintnak, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének is várakoznia kellett; a párt 2023-ban hat mandátumot szerzett.
A magas részvételt több helyen rendzavarások kísérték. Nis környékén egy bizottsági tagot állítólag megütöttek, egy másik szavazókörben pedig maszkos férfiak fenyegették a bizottságot, ezt azonban a nisi ügyészség cáfolta. Pavlovacban két újságírót kövekkel dobáltak meg, Pancsován pedig botokkal és fáklyákkal támadtak fiatalokra. Bombafenyegetések és szavazatvásárlás gyanúja is felmerült. A CRTA szerint a szavazóhelyiségek mintegy negyedében lefényképezték a kitöltött szavazólapokat, ami a voksolás titkosságának súlyos megsértését jelenti.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔