Tized alá esett a nyelvvizsgázók száma, a magyarok továbbra is lemaradnak az EU-ban
Az Oktatási Hivatal adatai szerint 2016-ban még 134 ezren nyelvvizsgáztak Magyarországon, 2025-re ez 56 ezerre esett, kevesebb mint a felére. A Telex szerint ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy a magyarok kevésbé tanulnának nyelveket. A 24 év felettieknél 84, a 19–24 éves egyetemista korosztálynál 73 százalékos a visszaesés. A zuhanás 2020-ban, a Covid hatására indult meg igazán, mert a nyelvvizsgákat nehéz lenne online, visszaélésektől mentesen lebonyolítani, a járvány utáni visszapattanás pedig elmaradt.
A helyzetet tetézte, hogy a kormány 2022 decemberében eltörölte a diplomához kötelező legalább egy középfokú nyelvvizsgát; azóta az egyetemek dönthetik el az elvárást. Az ELTE-n eltörölték a kötelezettséget, a 2022 előtt kezdők pedig a Covid miatt kaptak felmentést. A lakosságszámhoz arányosítva sem más a kép: a legnagyobb csökkenés a felsőoktatásban volt, a 14–19 éveseknél 24 százalékos a visszaesés, ezerből 67 fiatal tett nyelvvizsgát.
Az érettségi jó eredmény esetén nyelvvizsgának számít, külön oklevél nélkül, így külföldön nehezen használható; a nyelvvizsgát nem fogadják el automatikusan érettséginek. A felvételin 500 pontból 200 a korábbi tanulmányi eredmény, 200 az érettségi, 100 a többletpont. A Corvinus közgazdász alapképzésén 30 pont a középfokú, 40 a felsőfokú nyelvvizsga, összesen 70, míg sporteredményre akár 50 pont is járhat; az Edutuson a felsőfokú nyelvvizsga 70 pont. Kompetitív szakokon, például közgazdász- vagy jogászképzésen a nyelvvizsga versenytényező, kevésbé népszerű, bő férőhelyes szakokon kevésbé. A felsőoktatásban tanuló magyar diákok közel tizede külföldön jár egyetemre; a német és osztrák német nyelvű képzéseken elvárt Goethe-vizsga bekerül a hazai statisztikába, Hollandia is általában nyelvvizsgát vár. A fiatalok nyelvtudása javuló trendet mutat, de Magyarország továbbra is sereghajtó az EU-ban az angol- és általában az idegennyelv-tudásban.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔