Bizonytalan jövő vár Románia magyarok nélküli, hibrid kormányára
Az október 20-án beiktatott, Luca Niculescu vezette román kormány csaknem fél év politikai válsága után kapott teljes felhatalmazást, de stabilitása korántsem biztosított. A kabinet létrejöttét több sikertelen miniszterelnök-jelölt és két meghiúsult kormányalakítási kísérlet előzte meg. Nicușor Dan államfő az előre hozott választások helyett végül a független külügyi államtitkárt bízta meg, aki a Szociáldemokrata Párt bevonásával, a többi nyugatbarát párt külső támogatásával alakított kormányt.
A válság komoly gazdasági és politikai következményekkel járt: Románia recesszióba került, miközben megerősödött a szélsőjobb. A mainstream pártok korábban éppen a Călin Georgescu és George Simion nevével fémjelzett nacionalista tábor feltartóztatása érdekében léptek koalícióra, később azonban a PNL, az USR és a PSD között feloldhatatlan ellentétek alakultak ki. A PSD a szélsőjobboldallal együtt buktatta meg Ilie Bolojan kormányát, amely ezt követően több mint hat hónapig ügyvivőként működött.
Niculescu hibrid kabinetjében a szociáldemokraták befolyása meghatározó, miközben a párt nem a kiadáscsökkentést, hanem a korábbi túlköltekezést folytatná. Ez azért jelentős kockázat, mert 2024-ben a költségvetési hiány 9,4 százalékra, uniós rekordra emelkedett. Az RMDSZ és más pártok hat hónapos türelmi időt adtak a kormánynak, amely mögött mindössze mintegy 30 százalékos parlamenti támogatás áll, ezért kevés esélye van arra, hogy 2028-ig hivatalban maradjon.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔