Új kísérletek bontják a meglévő képet arról, hogyan alakul ki az agy

Évtizedeken át a ideg- és fejlődésbiológia egyik alappillére volt az a modell, amely szerint az összetett emberi agy kialakulásáért egyetlenfajta „kezdősejt" felelős, amelyből aztán a különböző idegsejttípusok és agyterületek fejlődnek ki. A Nature beszámolója szerint azonban új kísérletek alapjaiban kérdőjelezik meg ezt a képet: a kutatási eredmények arra utalnak, hogy nem egy, hanem kétféle elődsejt, úgynevezett progenitorsejt együttműködése szükséges a bonyolult szerv létrejöttéhez.

A felfedezés jelentősége nem csak elméleti. Ha valóban kétféle őssejt vesz részt az agy kialakulásában, az új megértést adhat a fejlődési rendellenességek, egyes idegrendszeri betegségek, sőt a daganatok eredetére is. A cikk szerzője, a seattle-i tudományos újságíró, Lynne Peeples a laboratóriumban tenyésztett, „mini-szervezetekként" ismert organoidok – köztük agy- és vastagbélorganoidok – kutatásának szerepét is kiemeli: ezek a modellrendszerek egyre fontosabbak a rák és más betegségek vizsgálatában. Bár a forrásszöveg részletes adatai nem állnak rendelkezésre, a hír lényege világos: az agyfejlődésről alkotott klasszikus, egykezdetű sejtes modell a legújabb bizonyítékok fényében újragondolásra szorul.