Közeledik egymáshoz Kanada és Európa az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatok romlásával

Kanada és az európai országok egyre inkább egymás felé fordulnak, miközben mindkét fél hagyományos szövetségesi kapcsolatai lazulnak és feszültebbé válnak az Egyesült Államokkal. A washingtoni vezetéssel kialakult viták és a korábbi kiszámítható transzatlanti viszonyrendszer megbomlása arra kényszeríti a kanadai és az európai döntéshozókat, hogy a korábbiaknál jóval szorosabbra fűzzék a kétoldalú politikai, gazdasági és biztonsági együttműködést. A két fél közeledésének alapját a közös értékek, a szabályokon alapuló nemzetközi rend melletti kiállás, valamint az a felismerés adja, hogy a növekvő geopolitikai bizonytalanságok idején elengedhetetlen a stratégiai partnerségek diverzifikálása.

Egy új típusú, tartós partnerség pontos tartalmának és intézményi formájának a meghatározása ugyanakkor komoly politikai és gyakorlati nehézségekbe ütközhet. Bár a szándék mindkét oldalon megvan az integráció mélyítésére, a kereskedelmi kapcsolatok bővítése, a gazdasági szabályozási környezetek harmonizálása és a közös fellépés összehangolása rendkívül összetett egyeztetéseket igényel. További kihívást jelent, hogy Európa számos önálló nemzeti érdeket képviselő országból áll, így az egységes álláspont kialakítása egy tengerentúli partnerrel gyakran lassú és bürokratikus folyamat.

Emellett kérdéses az is, hogy egy ilyen megállapodás milyen mértékben tudja ellensúlyozni az Egyesült Államok meghatározó gazdasági és védelmi súlyát. Mivel Kanada és Európa gazdasága egyaránt ezer szálon kötődik az amerikai piachoz, a függőségek lazítása csak fokozatosan valósulhat meg. A felek előtt álló feladat így az, hogy a most körvonalazódó politikai közeledést képesek lesznek-e olyan konkrét, működőképes egyezményekké formálni, amelyek valódi stabilitást nyújtanak a változó globális erőtérben.