A német gazdaság növekedését várják a kutatóintézetek a nehéz évek után

A német gazdaság a nehéz évek után újra nő, de a kilábalás ingatag: az állami költekezés tartja fenn, az energiaárak, a szakemberhiány és az adósság visszafogja. A vezető intézetek 2026-ra 1,3, 2027-re 1,1 százalékos növekedést várnak, jóval többet, mint tavasszal. Oliver Holtemöller a hallei Leibniz intézettől Berlinben a világgazdaságot emelte ki: a Perzsa-öbölbeli háború ellenére a konjunktúra ellenálló, ez a német exportnak kedvez, mögötte az MI-boom is ott van. A Hormuz-szoros blokádja miatt nőtt a kereslet a német kőolaj- és földgázalapú vegyipari termékek iránt; az MI-adatközpontok gépeket és infokommunikációs szolgáltatásokat húznak, az infrastruktúra- és védelmi kiadás is hajtóerő. 2028-ra csak 0,4 százalékot várnak. Stefan Kooths a kieli IfW-től szerint a hajtóerők fogynak, a számokat nem szabad új boomnak olvasni.

A CDU/CSU és az SPD koalíciója sokat költ infrastruktúrára és a Bundeswehrre, miközben a fogyasztók spórolnak, a cégek halasztanak. A hiány az idei GDP 4,1 százalékáról 2028-ra 4,7-re nőhet, a kamatteher emelkedik. Holtemöller a demográfiát és az energiabiztonságot, energiaárakat nevezte fő kihívásnak, és bírálta, hogy a fosszilis kivezetés reformjai és a Klímavédelmi törvény szerinti átmenet víziója „még csak homályosan sem” körvonalazott. A baby boomerek nyugdíjba mennek, milliók esnek ki; nyitottabbnak kellene lenni a szakképzett bevándorlásra. Az AfD — részben szélsőjobboldali párt — sikereire utalva azt mondta: a populista pártok által irányított régiók jellemzően gyengébben nőnek.